Lassan
közeledik a 90 napos kúrám vége és véleményem szerint némi alakulás
látszik legalábbis itt ott vélek felfedezni némi szálkásódást, de
számottevően nagy változást sajnos nem tudok felfedezni magamon. Részben
el vagyok keseredve részben pedig rá kell jönnöm, hogy a spongya Bob
formából való átalakulás sokkal látványosabb mint csiszolgatni egy félig
kész testet.
Ami
nagyon tetszett, hogy 9 cm ment le a csípőmből és elkezdett látszani a
fűrész izmom amit nagyon szerettem volna elérni…lassan tehát haladok a
célom felé… azonban ami nem tetszik; és némileg elkeserít, hogy nincs
meg a 6 pack vagy 8 pack de olyan tömeg jött a felső négy kockámra, hogy
jujjj-jajj… nagyon tetszik :$ :$ :$
Rengeteg
munka és kitartás kell ahhoz, hogy innen tovább lépjen az ember és
szörnyen nehéz elérni látványos eredményeket… sajnos… azonban, ha könnyű
lenne és mindenkinek elérhető akkor; vagy mindenki szuper csinos lenne
és hiper formált, vagy egyszerűen senki sem szeretne elérni egy olyan
formát amit megálmodtak anno Dávid szobornak. Természetesen nem
csüggedek, hogy elérjem ezt a formát és nem adom fel azt sem, hogy
tavasszal amennyiben minden körülmény adott, hogy elinduljak egy fitness
forma kategóriában vagy ennek megfelelő más néven futó kategóriában,
mivel számomra ez az ami elérhetőnek tűnik.
Szeretném
elmondani, hogy emberből vagyok és igen volt egy párszor hogy ettem vmi
olyat ami nem volt jó, de másnap mindig megkínoztam magam, hogy
vezekeljek… azonban sokan ezt felejtik el, hogy amit elcsaltál azért
bizony másnap munka lesz!
Voltam
egy versenyen mint néző és be kell vallanom, hogy csalódott voltam
abból a szempontból, hogy milyen fiatal emberek voltak fenn a színpadon…
természetesen nem degradálni akarom az eredményüket egy pillanatig sem
és nagyon sok munka lehetett abban az elért eredményben amivel ők
színpadra álltak, de nem tudom akceptálni azt, ha egy ilyen versenyen
felső test okés, de a lába olyannyira van elmaradva, mintha nem is a
saját teste lenne.
Csak hogy lássátok miről is beszélek:
Természetesen
ezúton gratulálok mindenkinek az eredményhez és némi irigységgel
gondolok azokra az emberekre akik haza vihettek elismerésül egy-egy
kupát vagy akár többet is… ezekből a tapasztalatokból újult erővel
érzem, hogy jó úton haladok ami egy rohadt magas hegyre vezet fel szuper
nagy sziklákat elém gördítve az Élet… de környezetemből kapok
folyamatosan pozitív visszacsatolást és támogatás amik előre visznek
engem és segítenek, hogy a maradék XXX napon át kitartsak és ne hagyjam
el magam egy pillanatig sem.
Decemberben
jöhet a pihenés és a feltöltés időszaka… szépen jöhet egy-két véletlen
félre evés (mézes kalács, bejlgi, szlaoncukor… stb) :) :) :)
természetesen jön a szülinapom na meg a világ vége… ezeket mind-mind meg
kell ünnepelni szerintem és későbbiekben visszagondolni a szemét
majákra, hogy mindenkit megijesztettek.
Januártól
kezdődik a mega „hardcore” időszak, márciusig tervezem elérni a
végleges formámat és addig fenntartani, amíg a verseny lesz… szorítsatok
nekem és addig is bárkit érdekel mi a varázsszer? Hát tessék elolvasni a
blogot megosztani, hogy mindenki megtudja pontosan! :)
Jajj
amit elfelejtettem, hogy meg kell említenem a vasárnapot a szent napot
amikor meghalunk és képtelenek vagyunk éjszaka aludni… na de vidáman
félkómásan ébredünk, mert elmondhattuk hogy ismét majdnem sikerült
elhalálozni örökre… (és egész nap vigyorogsz mert tudod, hogy képtelen
végig csinálni a társadalom 80%-a azt amit TE vasárnap du kiviteleztél)
Ez a vasárnapi kis tréningünk egyszerűen egyik fénypontja a hétnek…
elmegyünk bemelegítünk mindenki vidám és vigyorog… jön a bemelegítés
mindenki lenyújt rákészül a pulzus emelő körre… itt jön a hányinger
fülcsengés szédülés néha, de akkor is megcsinálom és akarom attitűd, hát
mit képzelsz magadról, hogy egyáltalán megfordul a fejedben, hogy
megállsz?! (grrrrrrrrrrrrr velociraptor hörgés) Mikor a körnek vége
mindenki kicsit megfehéredik a szíve és a tüdeje között van a vérének
95%-a :D és fogy kb 1 liter vizet izzadtság formájában… Jön egy kis
pihenés 2-3 perc…
…Jön
a nagy halál 12-15 gyakorlat 15 ismétléssel 4 kör… nincs kegyelem amit
elbírsz viselni fájdalmat az itt már nem elviselhető ekkora ismétlés
számnál és csak az ereidben nem vér pumpálódik csak AKARAT… egyszerűen
nagyon nehéz végig csinálni ömlik belőled a víz lihegsz mindenn
gyakorlat között próbálod elhúzni az időt amíg megteszed azt a 3-4
lépést a két eszköz között… fáj minden porcikád már az első két kör
után… a lihegés néha nyögéssé és kínszenvedéssé formálódik… de mész
tovább mert tudod, hogy meg kell csinálnod és nem hagyod, hogy egy
szaros fém darab legyőzzön… nem hagyhatod!!! Nincs azaz elemi erő, ami
visszatartana, hogy abszolváld a kitűzött célt. Nem érted miért csinálod
végig, de tudod, ha nem sikerül Te is beállsz azok közé a szánalmas
szén alapú életformák közé akik csak azért jönnek le a terembe, hogy
megizzadjanak kicsit és igyanak egy turmixot… Tudod, hogy nem ezért vagy
itt és nem akarsz ennyire lealacsonyodni… Te is „az Egy” akarsz lenni…
4. kör elején már nem tudod ki vagy merre jársz pusztán csak mész egyik
pontról a másikra elbattyogsz… érzed hogy légzés már nem segít, mert már
a fültövednél kopoltyút növesztettél menet közben, hogy a rólad ömlő
víz hátha segít, de nem… közeledve a végéhez az egésznek és abszolválva
minden egyes ismétlést rájössz, mégsem ott volt a teljesítményed végső
határa ahol te gondoltad… megint túllépted eggyel… megint
bebizonyítottad MAGADNAK, hogy képes vagy tovább lépni a szikla peremén
hiába nem hitt benne/d senki akkor amikor megálltál egy pillanatra…
nincs ember és anyag aki eltántoríthat az utadon… végig mész és sikerül…
majd mikor az utolsó ismétlésnek is vége… megiszod a 13425634 liter
vizet amit bírsz és elpakolod a súlyokat és a eszközöket amiket
használtál lerogysz a földre és Elysiumi búza mezők közepén érzed magad
néhány pillanatra amit pusztán AKARATODNAK köszönheted és annak a néhány
embernek akik végig húznak ezen a finom kis „tornázáson”! :D Utolsó
gyakorlatokként jöhetnek a tárcsán való fekvők és a koordinációs
gyakorlatok és nyújtások ismét… ami már csak hab a tortán… ;)
Amennyiben
unod az edzéseidet, tessék nekiugrani egy körnek ami már a blogon
található és írd le milyen volt! Mutasd meg mire vagy képes, de ne NEKEM
hanem Pusztán Magadnak, de előtte mérd fel mire vagy képes pontosan! ;)
Szeretném
megköszönni mindenkinek ezúton aki eljön velem vasárnaponként és
motiválttá válhatok általuk, remélem ezek a napok évekig kitartanak majd
és végig szenvedhetjük/tornázhatjuk és motiválhatjuk egymás évtizedeken
keresztül. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése