2013. június 3., hétfő

A paripa túlsó oldala?!





Helló Mindenkinek! ;)


Ez a bejegyzés egy elmélkedésnek készült és kitudja mivé fog elfajulni, mert most van némi időm amíg a munkám eredményére választ várok úgy gondoltam elütöm/elpötyögöm az időt és első nekifutásra a következőt írtam le illetve folytatom ezt a gondolati síkot szerintem;

"Naponta gondolkozok azon h egyre betegebb vagyok- és élvezem :) :) :)... Gondolataimat megrontotta az edzéssel kapcsolatos öröm és fájdalom hiánya egy olyan kóóóóóóóóóóóórság amit sokan sosem fognak megérteni és nem is tudnak értelmezni majd ahogy elolvassák... A megszokott napi rutin és szenvedés és fájdalom... (ezt szerintem senki nem fogja megérteni ahogy leírtam, mert nem tudjátok és nem is tudhatjátok mi az ami hiányzik... így leírom nektek; felkelsz reggel 1/2 6 körül összeszeded magad fejben végig pörgeted megint mit miért végzel és eszel iszol és miért pont a megadott reggelit eszed felkészülsz lelkileg hogy megint jön egy 4 órás etap a mai napon amit 100.000.000.000.000.000.000,00%-os erőbedobással megpróbálsz teljesíteni... na de miért???? 




-hogy formálódhass,



-hogy egy lépéssel közelebb lehess a célodhoz,







-hogy tudd jobb leszel ma megint mint tegnap voltál,



-hogy eltaposd a szánalmas kis férget aki a múlt héten még csak x-szer tudta abszolválni az ismétlést amit kitűzött maga elé,



-hogy bizonyítsd magadnak jobb vagy önmagadnál,




-hogy ne félj attól majd hogy elbuksz sokak szemében a színpadon mert Te mindent megtettél és az a 10 ember aki lepontozott vagy az egekig magasztalt ne tudja elvenni az eredményt tőled amit elértél,




-hogy elmondhasd majd magadnak a tükörbe a nap végén: "Ma is mindent megtettettél ami tőled tellett!",




-hogy ne hazudhasd senkinek könnyű volt és vállalod azt, hogy szenvedtél mint a kutya



- hogy elmondhasd, ha kitartás és akarat szinonimák a Te neveddel!,



- hogy motiválhass mást azzal amit te elérsz és ne hozz önmagadra szégyent senki előtt, mert figyelnek rád



- hogy ne legyél tömeg, aki kifogásokat keres



ezekért vannak azok, hogy Sajnos nem tudok nem edzeni...:((( estére olyan vagy már mint a hulla, vagy napközben már aludnod kell egy órát, hogy képes legyél emberi alakot ölteni és a gondolkodni normálisan és koncentrálni a munkádra... ez nem jóóóó én ezt tudom... azonban azt is tudom, hogy függővé váltam és élvezem... de vhol ez már sok(kkk)... emberi kapcsolatom nem ment még rá (!!!!! értitek még?! Jajj de gáz ezt leírni! :D Vagy nem?) meg, de azt is tudom, hogy le kell állni és pihenni kéne, de most még nem megy... annyira élvezem és annyira pozitív élményt ad nekem, hogy azt nem tudom nektek ide definiálni... lehetséges, hogy egy-két év múlva ezt elolvasva még magamnak is szánalmas és hihetetlennek tűnő mondatok lesznek ezek... megszállott volnék akkor? Nem akarom elismerni, és nem is szeretném tudni, hogy azzá váltam, de szeretem azt amit elértem a jelenlegi életformával... szeretném ezt világ végéig mindennap csinálni... szeretném azt, hogy Ti is elérjétek csak egyszer egy kis időre ezt a szintet... Miért? Pusztán azért, hogy tudjátok mennyire jó elégedettnek lenni nap mint nap vmivel amit szeretsz... természetesen nem vagyok profi még most sem abban amit imádok naponta elvégezni, hiszen ezt a sportot egy életen át kell tanulni és mindennap van újabb és újabb lehetőség a tanulásra... (mindenki nyugodtan tudatosítsa magában, hogy közel nem képes kihozni magából a maximumot jelenlegi edzésével... sajnos Én sem! :( :( :()

Jelenleg az edzéseim nagyon jók és hihetetlenül élvezem, hogy sikerül minden napra nagyon komoly izomlázat okozni magamnak illetve az edzés közben az érzést ami átjár*... na meg Balázsnak (edző társam---> engedjetek meg róla néhány gondolatot; Balázs túl van már a 35-ön és szerintem a legszebb éveit most tapossa, azonban mint mindenki tudja ilyenkor már a regeneráció igencsak lasabb mint pl nálam és mégis végig csinálja az összes feladatot amit elmondok neki és követelek tőle szó nélkül és néha amikor már az ájulás környékezi annyit kér, hogy egy picit várjak... mindenkinek egy ilyen edző társat kívánok semmi többet! ;)) sajnos nem, de azon még rajta vagyok... :D Egyszerűen amit tanultam november óta és tökéletesítettünk közösen az edzőmmel, most érett be úgy érzem... képes vagyok úgy összpontosítani és úgy kivitelezni a mozdulatokat, hogy pont úgy és pont az érzem amit kell... Ehhez tényleg ennyi év kellett vagy csak eddig Én is ilyen idióta terem bohóc voltam?! :D

"Az érzés ami átjár...": Megpróbálom nektek definiálni és/vagy körbe és/vagy ecsetelni és/vagy leírni ezt az érzést; egyszerűen, érthetően, de aki nem jutott el ide még soha az nem fogja megérteni mert nem képes átlépni a komfort zónáját soha... elmész a terembe átöltözöl uff, pacsi stb... 4-5 perc melegítés 3-4-5 perc nyújtás és akkor már a hangulatod az elméd teljesen letisztult várod a pillanatot amikor már elkezdheted megfeszíteni pont azt a pontot a testeden amit tudsz hogy 10 perc múlva lángolni fog lüktetni és görcsölni... ezért jöttél és ezért vagy itt, hogy ezt elérd... fáj? Na és???????????????????????



Ne rinyálj ezért vagy itt fájdalom nélkül nincs fejlődés nincs lehetőséged, hogy tv nézés közben kibambulva a fejedből eredményeket érj el! Pusztán próbálod újabb és újabb sorozatokkal kitolni az inger küszöböd még feljebb és tovább... sosem vagy elégedett mert tudod, hogy megint az elméd szab határt és a testedben a fájdalmat simán legyőzheted azonnal, ahogy felül emelkedsz ezen a ponton... megpihensz számolod a másodperceket és érzed csillapodni kezd a fájdalom és még van 15 másodperced a pihenésből... várod már a következő mozdulat sort, de ugyanúgy nem akarod a fájdalmat átélni mert nem esik jól... azért végig futtatod az elmédben hogyan fogod letudni az újabb 15 ismétlést látod magad előtt érzed már akkor a fájadlmat és tudod, hogy legyőzöd... majd pámmmmm lejárt az idő megint kezedbe veszed azt a nehéz fost ami kíméletlenül és kegyetlenül engedelmeskedik a gravitációnak ami nem változott, de mégis egyre nehezül a kezedben és azt hiszed hogy a bolygó gyorsabban forog hiszen nehezebb és nehezebb minden lélegzet vételnél érzed hogy megint kezdődik a fájdalom lüktetése és agyadba behasít a jelzés elég... de a tudatod nem engedi hogy letedd ezt a nehéz szart, hiszen te választottad és nem engedheted meg magadnak, hogy tested legyőzze az elmédet kussolsz és szorítod a fogad és megint kiment egy... megpihensz mélylevegő fogaid majdnem megpattannak ereid láthatóan lüktetnek és erőd teljesen elfogyóba van, de ekkor végig fut a hideg a hátadon mert arra gondolsz, hogy múlthéten is ennyit bírtam ebből... nehogy már ennyi szánalmas szar legyek, hogy megint nem tudok még egy ismétlést teljesíteni!!!!


érzed magadban, hogy a démoni éned elszabadul vmi hihetetlenül ismeretlen érzés végig fut rajtad azaz állatias ösztön, hogy ezt mg kell tenned mert ha nem akkor minek jöttél ide? Nincs keresni valód itt... és igen megint ment még egy... vége a sorozatnak... leülsz zihálva és lihegve és ránézel arra nehéz szarra és rájössz mégis legyőzted... iszol egy korty vizet és készülsz megint a következő szériára... remélem megértitek miért van ott az ember... ha nem akkor próbáld meg ezt a stílust végig nyomni legalább egyszer! ;)











Vissza térve... Nem akarom hogy menjen a leállás tagadok! :D... és nem akarom hogy kényszerítsen bárki erre... Hiszen minden betegség egy beismeréssel kezdődik...:) ez megtörtént... Következő lépcső az lesz h nem mozdulok és abbahagyom az edzést 2-3 hétre és habzsolás és nyugalom lesz na meg pocolás/pózolás a napon!;)))"



Még vmit szeretnék leírni, hogy készüljön rólam egy hasonló kép a következők közül... ekkor teljességgel elégedett leszek és szerintem megnyugszom nagyon sok időre...











Június végétől jön a habzsi-dőzsi és békesség boldogság nyalánkságok és falánkságok...:D



Inkább csak annyit írok, hogy a hét fő bűnből igyekszem majd majdnem mindet abszolválni és a hedonista életvitelt kivitelezni! :D Jujjjj de jóóóó lesz... *.* :) Hát pontosítok rombolok... amit kín keserves munkával építettem, majd részben lerombolom... de remélem ez a folyamat nem fog túl jól sikerülni! :D


Terveim között szerepel a barátaimmal a Balaton körbe tekerése, és egy nagy közös nyaralás... alig várom mind kettőt mert nagyon szeretem őket... természetesen közben annyi minden fog még történni hogy jujj...




A jövőröl; ez szuper titkos akarna lenni, de leírom hátha meglincselnek otthon! :D Szeretnék elmenni a VB-re... Miért? Mert kivételesen egyszer először az életemben úgy érzem, hogy valamiben tényleg nagyon jó vagyok és amennyiben képes leszek ugyanilyen áldozatos munkával és fegyelemmel kivitelezni a soron következő megmérettetést, akkor biztos vagyok benne, hogy elérhetem azt az állapotot amivel bekerülhetek a legjobbak közé... Természetesen itt sem csak rajtam fog múlni az eredményem, mert lehetséges hogy pont engem fog eltalálni az a meteorit ami az arra repülő sirály tarkóján gellert kap és pont engem fog eltalálni... :) Nem szeretnék megállni jelenlegi eredményemnél...


de azt sem szeretném, hogy a családomnak ne tudjak segíteni a munkában ami nagyon fontos a számomra, továbbá azt sem, hogy Ők igyák meg a levét annak, hogy van egy ilyen idióta hobbym! ;) NEm Nem NEM és nem akarom azt, hogy miattam nekik le kelljen mondani bármiéről is... a Világ Bajnokság november végén lesz és oda a felkészülés szerintem augusztus végétől kezdődne, de még az edzőmmel ezt egyeztetnem kell, hogy egyáltalán hajlandó lesz-e végig asszisztálni ezt az időszakot... na meg végig kell gondolnom a munkámat életemet és a pénztárcám mélységét, hogy képes leszek-e ezt abszolválni természetesen mindig lesz nehézség az életemben és kihívások amiket le kell küzdenem... de! Ha mindent megteszek és mindent elkövetek, illetve ha mindent leteszek az asztalra mi az ami megállíthat a célig? Nincs semmi! A cél adott a referencia rendszer pedig jelenleg nem finalizálódott, amennyiben megvan akkor tájékoztatást adok felétek, de még mindig nem tudom felfogni, hogy mibe vágom a fejszémet véleményem szerint... ;) De No Excuses! A határaimat kitolom oda ahonnan visszatérni már nagyon nehéz lesz, de abszolválni szeretném ezt a kihívást amit magam elé állítottam... igaz szerintem sokan lehetnek még így ezzel, de remélem megállom a helyem majd mellettük!;)




Lassan elérek szerintem oda, hogy vmi szuper szponzor is jelentkezhetne... :D Jajj de nagyon örülnék Én ennek! :D Amennyiben valaki tud olyan lehetőséget, hogy hihetetlen ajánlata lenne e téren jelezze felém! ;)


Köszönöm szépen, hogy elolvastátok a bejegyzésemet és elképedtetek egy "beteg" ember gondolatain! :) További szép napot... like -ni és megosztani ér és meg is köszönöm nektek! ;)