Helló mindenkinek! ;)
Remélem mindenki túl van a karácsonyi zabálásokon! :D
Reményeim szerint Január első hetének végén megint elkezdem a komolyabb
diétámat tápkiegekkel és jó kajával... de jajj nagyon előre szaladtam most
leírom mi is történt a 90 nap alatt!
Fogytam centikben:
Kiinduló adatok
|
Második etap eredmények
|
3. etap után
eredmények
|
Differencia 0.
Naphoz képest
| |
Bicepsz
|
46
|
46
|
45
|
-1
|
Mell
|
119
|
129
|
122
|
+3
|
Csípő
|
108
|
91
|
92
|
-16
|
Derék
|
101
|
89
|
84
|
-17
|
Comb
|
64
|
62
|
62
|
-2
|
Cici alatt
|
-
|
-
|
100
|
-
|
Testsúly
|
113-115
|
97-99
|
94,4
|
20,6
|
Ahova kellett jött ahonnan menni kellett onnan
ment... a 90 nap nem lett annyi csak 87 mivel megvolt a fotózásom és a Brutál
verseny is ami miatt kitűztem és abszolváltam.
Rettentően sok erőt ad
napról napra a diéta a önmegtartóztatás, hogy ne egyek sok szart és ne legyek
egy „Sponygya Bob” mint voltam egy zsíros bendős nagy darab fos… A problémám
az, hogy most már nem a centik és kilók mutatják meg a munkám eredményét hanem
az, hogy mennyire sikerült számomra elérnem a képet amilyen szeretnék lenni.
Mindenki kérdezheti,
hogy hosszú-e a 90 nap? Hát kurvára és egyébként egyáltalán nem! Monoton
unalmas az amit csinálsz és folyton találnod kell újabb és újabb megmérettetést!
Önmagadban és ha sikerül akkor végig bírod! egyébként nem és esélyed nem lesz
rá, hogy végig legyen kitartásod! Önmagad trénere vagy és elmédet kell megedzened nap mint nap, hogy később csepp "tyástyed" kövesse azt!
Amennyiben megtalálod a motivációdat, ami nem
másnak (más személynek való megfelelés) kell lennie, mert csalódni fogsz akkor mindennél jobban, de első sorban
önmagadban, hogy mégis miért csináltad végig??? Megcsináltad ide a csokit a
bon-bon-t meg a virágokat… Hülye vagy? Senki nem kért rá senki nem akarta, hogy
ilyen vagy olyan legyél!
A saját Egódat kell megverned mindennap, hogy
megfeleljél önmagadnak… tükörben megnézve este zuhany után magad méregetve
abszolválni tudod, hogy végre megint jól dolgoztam mert látszik… vagy ma megint
ellébecoltam és egy gyenge szánalmas szén alapú életforma vagyok és belőlem is
12 egy tucat mint az összes többi szájakaratés blogger és életreformer aki bort
iszik és vizet prédikál… félre ne értsük Én sem vagyok Isten és nem is kell
magasztalni engem egy pillanatig sem… sőt a céljaimat amiket kitűztem és
megosztottam veletek nem sikerült belőlük elérnem jó párat... tehát ha nagyon szigorú akarok lenni Én is csak szájkaratés vagyok, de hogy magamat igazoljam rá kellett
jönnöm, hogy amit egy évre terveztem az legalább 3-4 év felkészülést igényel és
még arról nem is beszéltem, hogy mennyi külső hatás ér és mennyire
elhanyagoltam ezt a blogot is… de ez van sajnálom, hogy bizonyos dolgok
háttérbe szorultak illetve lehetséges, hogy fizikailag túl vállaltam magam, de
mindig van újabb és újabb cél amit megvalósítok és elérek apró lépésenként.”No
Excuses!” (itt megfogadom, hogy megpróbálom abszolválni az összes célt amit kitűztem de időben elhúzódik, de folyamatosan írni fogok erről, mert van akit érdekel és megnézitek! ;) és köszönöm nektek ezt)
Minden fejben dől el és
semmi sem a megtervezett tökéletes lépésről lépésre mert az Élet mindig eléd
fog gördíteni vmilyen nehezítést, még akkor is ha csak egy lépést kell
megtenned a cél eléréséig… nekem átlagosan mindig ilyenkor volt a legnehezebb mindig ilyenkor kellett a legnagyobb erő mert ekkora kaptam meg a legnagyobb pofont, de össze kell szorítani a fogad és menni előre és megmutatni, és utána a felhők közül le.....ni a világ tetejéről a Földre hogy tudasd igenis te végig mentél és tessék! :):):)
Na de mi visz arra rá
hogy végig menj azon a rohadt nehéz lépcsőn? Mi más mint az, hogy több akarsz
lenni mint a beleszürkült tömegbe préselt szánalmas birka akik adják a
társadalom 90%-át! Miért mert mindenki egyedi és igenis Te megmutatod, hogy ez
így is van!
Életedet élheted így is
vagy úgy is de egy vmit sosem szabad elfeledni véleményem szerint a mindennapi
élethez a fizikai terhelések annyira kellenek mint az embernek a
zsíros deszkához a hagyma karika vagy a tequilához a citrom és a só…
...természetesen itt vannka olyanok akik elmennek és megisznak egy turmixot
és nem megizzadva haza térnek teljesen kielégülten hogy jajj ma is megtettem
azt amit megkövetelt a haza és betolja a másfél kiló fehér kenyeret egy kis
pörkölttel mert hát ez Update haver… na meg más úgyis edzettem… pfff egy vicc…
Sosem szabad megállni és túl kell lépni komfort zónádon… mindig napról napra…
Fáj? igen b……ul fáj! Olyan izomlázad lesz mindennap hogy a mozgást mint olyat próbálod elfelejteni és még a pohár megmelését is meggondolod kétszer… de miért? Mert a célod ott van kitűzve egy év egy hónap
vagy akár egy évtized múltán és egy lépést megint megtettél érte… lassan
közeledsz azért amit kitűztél!
Nekem a célomat egy idézet fogalmazza meg
legjobban:
"A férfinak
nincs joga a fizikai edzés terén amatőrnek lennie. Szégyen számára anélkül
megöregedni, hogy látta volna azt a szépséget és erőt, amire a teste
képes."
Most komolyan ki az aki képes ilyen motiváció nélkül
éveken keresztül eljárni edzeni eredményt nem látva és nem láttatva csak alibi
edzésekre?! Vagy ott egyszerűen inkább agy problémák vannak! Tuttiiiii...
A következő a lényeg és számomra ami fontos a 90 nap
végéhez érve, hogy végig csináltam becsülettel és még jobb formát sikerült
elérnem, de még mindig nem vagyok ott, ahol szeretnék ezért ma 2013. Január
02-val elkezdem a következő diéta sorozatot ami már egy versenyző diétára
hajaz, igaz első 5-10 napban nem lesz annyira kemény, nehogy megrokkanjak,
pusztán csak kezdés és utána bekeményítek nagyon alacsony Ch-s étrendre megint!
Az edzésemet külön posztban teszem közzé és kajámat is amit fogok nyomni mert megérdemlem!
:)
Mindenkinek sok erőt kitartást és izmot kívánok a következő évre! Na meg ne felejtsétek el "Train Hard or Die"!
Egy kép ízelítőnek nektek rólam fotózásomról igaz telefonnal de azért látszik, hogy alakul a molekula:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése